Klárafalva

Klárafalva

A 43-as számú fő közlekedési úton, Makótól nyugatra, 13 km-re; Szegedtől 20 km-re, keleti irányban helyezkedik el.

A település vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe is belefoglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített. A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu a Trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Nevezetességei

Az 1935-ben épült Szent Kereszt-templom.